Pécsi Katalin

Elmeséletlen történetek

Földes Anna nem ért egyet a Sós kávé előszavában tett "sommás" megállapításommal, miszerint nagyjából hiányzik a zsidó nő a magyar irodalomból, és ellenérvként kapásból fel is sorol jó pár író- és memoáríró nőt, akinek a könyve a holokauszt után jelent meg. (Elmesélt női történetek, ÉS, 2007/37.)

Apám hajdani vicce jut eszembe, amikor is Brezsnyev azzal dicsekszik amerikai elnök partnerének, hogy a Szovjetunióban mennyivel jobb és demokratikusabb az élet: náluk például még tíz zsidó is játszhat a Leningrádi Filharmonikusoknál. A poén: "Mi, amerikaiak, nem számoljuk..."

Földes Anna

Elmesélt női történetek

Fontos és frappáns kötet az ÉS 30. számában ismertetett Sós kávé. A recenzens, Gervai András elismerő méltatásával nincs is vitám, "csak" az írás summázata szempontjából is perdöntő kiindulóponttal. Azzal, hogy a bíráló egyetértően idézi a holokauszt korszakából származó, "elmeséletlen női történetek" összegyűjtőjének és közreadójának, Pécsi Katalinnak sommás megállapítását, miszerint a magyar irodalomban - néhány kivételtől eltekintve - hiányoznak a nők írásai, vallomásai a holokausztról, egyáltalán zsidó voltukról. Ehhez Gervai csak annyit fűz hozzá, hogy jó lett volna, ha Ember Mária Hajtűkanyarának legalább egy részlete bekerül a kötetbe.

Gervai András

Ex libris

 2007. Július 27., 30. szám

A szocializmus évtizedei alatt tabu volt a holokauszt témája, de a társadalmi párbeszéd a rendszerváltozás után sem igen kezdődött meg: a népirtáshoz vezető okokat, a politikai felelőséget illetően nincs társadalmi konszenzus, és sokan vallják, minek "erről" annyit beszélni. Ugyanakkor született jó néhány átfogó tudományos mű, s ha néhány évtizedes késéssel is, mind több túlélő adja közre visszaemlékezéseit.

INVITATION

Time: 6 pm, Thursday, September 13, 2007

Place: Spinoza Cafe ( Bp. VII. Dob utca 15. )

Május 20. este 7 óra. A Sirály Kávéház füstmentesített galériája (VI. Király u. 50.)  Beszélgetős & felolvasóest

Székely Magdára emlékeznek  május 11-én, pénteken 5 órakor szerettei, barátai, pályatársai

A mindenkori olvasó és irodalmár két alapkérdését szeretném a kötettel kapcsolatban megvizsgálni: 1. Mi a jelentősége annak, ha egy zavarba ejtően személyes élményből szöveg lesz? 2. Hogyan lesz a szövegből az olvasó számára élmény, méghozzá sokszor zavarba ejtően személyes élmény?

Ezen Várnai Pállal látható, ugyanazon a konferencián: 2005. januárjában, a Retortában.

A kép az Esztertáska Alapítvány konferenciáján készült, amely zsidó & női irodalom problémáit járta körbe, a Retorta Kávéházban, 2005. januárjában.

 A Novella Kiadó és a kötet szerkesztője tisztelettel meghívja Önt és barátait 2007. április 30-án hétfőn, 18 órára, a

%u201ESós Kávé %u2013 Elmeséletlen női történetek%u201D című könyv bemutatójára,

a Spinoza Kávéház színháztermébe